Hizlal a zsír?

Ugye nem is olyan régen még a zsír fóbia volt erős, és mindenki tömte magába a „low-fat” ill. „fat-free” dolgokat, merthogy az milyen egészséges és egyébként is – a szénhidrát nem zsír, ergo nem fog zsírként raktározódni.

Low Carb őrület

Ma természetesen a másik irányba lendült a dolog – mindenki a „low-carb” őrületben ég, minél kevesebb a szénhidrát, annál jobb és persze önmagában az, ha nem eszel szénhidrátot már azonnali fogyáshoz vezet. Ugye a szénhidrátok megemelik az inzulin szintet, az inzulin pedig a zsírok szintéziséért és raktározásáért felelős hormon, ergo ha az inzulinszintet alacsonyan tartjuk, akkor nem fogunk hízni, sőt!

Menjünk végig mind a két eseten, hogy lássuk, mennyi igazság van bennük!

1. „A szénhidrátokból nem lesz zsír” – tény, hogy a testünk a szénhidrátokat képes glikogén formájában, az izmokban és a májban elraktározni. Viszont ezek a raktárak végesek. Amikor egy nap mondjuk, ötször megeszünk egy jó nagy adag szénhidrátot, akkor a glikogénraktáraink előbb-utóbb feltöltődnek és nem képesek több szénhidrátot elraktározni. Természetesen a testünk többi sejtje is használja ilyenkor a szénhidrátokat energiaforrásként – de még így is egy nagy adag fölösleg marad. A fölösleget a testünk nem hagyhatja a vérünkben keringeni, ugyanis a magas vércukorszint igen káros – tönkreteszi a fehérjéket és a kapilláris hálózatot, melynek eredményeként tönkremehet a vesénk, a látásunk, stb. A megoldás az, hogy a májunk képes szénhidrátokból zsírt előállítani – és meg is teszi, ha szükség van rá. Ennek a feltétele természetesen az, hogy egy hiperkalóriás étrendet együnk – tehát több energiát vigyünk be, mint amennyit elégetünk (hisz csak ilyenkor képzelhető el raktározás egyáltalán). Úgyhogy a válasz az, hogy „de lehet zsír szénhidrátból” és még el is tudunk hízni, ha kellően sok kalóriát eszünk.

2. „A szénhidrátok hizlalnak, a zsír önmagában nem rakódik le” – nos, tény, hogy a szénhidrátok fogyasztása emeli az inzulin szintünket, ami a zsírsavak és trigliceridek szintézisét és raktározását fokozza. Ahhoz, hogy ezt a pontot teljesen átlássuk, először nézzük a zsírok útját az ételtől a sejtjeinkig. A megevett zsír a belünkben szabad zsírsavakra, glicerinre és mono-, esetleg digliceridekre bomlik és így jut be a bélhámsejtekbe. A bélhámsejtekben ezt követően újra trigliceridekké állnak össze és kicsi csomagokba – ún. chylomicronokba csomagolva jutnak be a nyirokkeringésbe – tehát nem az vérkeringésbe! A chylomicronok a nyirokkeringésből idővel bekerülnek a véráramba, és így elérik minden egyes sejtünket. A sejtek felületén találhat egy enzim, az ún. Lipoprotein-lipáz (innentől csak LPL), aminek az a feladata, hogy a becsomagolt triglicerideket „kicsomagolja” és, hogy az adott sejtbe ezek a trigliceridek be tudjanak jutni. Na és itt jön az a pont, amit a szénhidrát ellenesek mindig kihangsúlyoznak – hogy az LPL aktivitását az inzulin fokozza, ergo ha van inzulin, akkor fogunk zsírt raktározni. Az aktivitás fokozása igaz, de a következtetés hibás, ugyanis az LPL inzulin hiányában is tökéletesen működik és képes a zsírokat a sejtekbe juttatni. Megint, a raktározás feltétele az, hogy több energiát viszünk be, mint amennyit elégetünk.

A lényeg tehát a következő: „a szénhidrátok hizlalnak?” – nem; „a zsírok hizlalnak?” – nem; „a fogyás kulcsa, hogy nem eszem szénhidrátot?” – nem; „a fogyás kulcsa, hogy nem eszem zsírt?” – nem.

A fogyás kulcsa az, hogy kevesebb kalóriát viszünk be, mint amennyit elégetünk. Ennyi. Napról napra több kutatás jön ki, ami azt igazolja, hogy ha két étrend kalória tartalma és az előírt fehérje mennyisége egyezik, akkor a zsírok-szénhidrátok aránya semmilyen hatással nincs az elért fogyásra.
Szóval, ne féljünk a szénhidrátoktól – nagyon fontos helyük van a táplálkozásban és egy remekül használhatok a teljesítmény és a fizikum javítására.
Ne féljünk a zsíroktól – nagyon fontos szerepük van az egészség megőrzésében, a hormonjaink előállításában és még számos egyéb dologban.
Figyeljük a bevitt kalóriákat, tartsuk magasan a fehérjebevitelünket és akkor a szénhidrát:zsír aránnyal kedvünkre variálhatunk.